A cég fennállásának 40. évfordulója alkalmából exkluzív interjú jelent meg a Hamu és Gyémánt magazinban az alapító Christian Völkers-szel.
A Hamu és Gyémánt 2018/2-es számában megjelent cikk teljes egészében, változtatások nélkül itt olvasható.
TÍZEZER FŐS CSAPAT, NÉGY KONTINENS HARMINC ORSZÁGÁBAN, TÖBB MINT NYOLCSZÁZ IRODÁBAN FOGLALKOZIK LUXUSINGATLANOK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL. ÉS BÁR AZ ENGEL&VÖLKERS NÉV JÓL ISMERT, A CÉG EGYIK ALAPÍTÓJA ÉS EGYBEN LELKE, CHRISTIAN VÖLKERS KERÜLI A REFLEKTORFÉNYT. AZ E&V 40. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A KEZDETEKRŐL, A JELEN KIHÍVÁSAIRÓL ÉS ÉLETE LEGNAGYOBB SIKEREIRŐL MESÉL.
Már gyerekként tudta, mivel szeretne foglalkozni, ha felnő?
Mindig a fejlesztés és az építés motivált, lobogott bennem az alkotóvágy, és ez a mai napig így van: megalkotni egy terméket, kifejleszteni egy működő marketingstratégiát – ez az, ami igazán megmozgat. Amikor Dirk Engel – akivel szinte együtt nőttünk fel – megalapította az Engel & Cie nevű cégét 1977-ben, az üzlete nem igazán akart beindulni. Én is elégedetlen voltam az akkori munkámmal, így összefogtunk, és megnyitottuk a saját ingatlanügynökségünket. Így indult a történetünk.
Mindig is érdekelték a házak és az ingatlanok?
Nem jobban, mint bárki mást. Személy szerint nem igénylem a nagy tereket, harminc éve ugyanabban az egykor istállóként használt hamburgi házban élek. Mikor megvásároltam és elkezdtem felújítani, alaposan átgondoltam, hogy milyen életre vágyom, és ehhez milyen terekre van szükségem. Azokban az épületekben érzem igazán jól magam, amelyeknek történetük van, amelyek nem modernek, hanem időtállóak.
Az időtállóság az Engel &Völkers életében is fontos, pedig voltak igazán nehéz időszakok. 1986-ban, nyolc évvel a vállalat megalapítását követően Dirk Engel tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Nagy veszteség volt számomra, hiszen nemcsak üzleti partnerek, hanem jó barátok is voltunk. Az elvesztésével üzleti fronton is teljesen új helyzetbe kerültem, ami hatalmas kihívást jelentett. Rá kellett ébrednem, hogy bármennyire szeretnék is, nem tudok minden házbemutatásnál jelen lenni, ezért visszavonultam két hónapra, hogy megalkossak egy olyan keretrendszert, amelyet követve minden értékesítőnk a legjobbat nyújthatja az ügyfeleknek. Ma pedig már az ezen a rendszeren alapuló E & V Akadémián képezzük ki a leendő brókereket.
Mikor ébredt rá, hogy az Engel & Völkers nagyban is működhet, sőt akár franchise is lehet belőle?
Akkor, amikor rájöttünk, hogy amit öt emberrel megvalósítottunk, ugyanúgy működhet ötvennel is. Felépítettünk egy remek csapatot.
A tagjai olyan színvonalas márkaélményt biztosítottak az ügyfeleinknek, amivel korábban sosem találkoztak. Ráébredtünk, hogy ami egy ügyfélnél működik, működik száznál is, és nyilvánvalóvá vált, hogy az E & V-ben megvan a potenciál arra, hogy nagyvállalattá fejlődjön. Amikor a jelenlegi üzleti partnerem, Alexander Lampert megmutatta Ray Kroc, a McDonaldsot sikerre vivő franchise-zseni életrajzát, úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Ez akkoriban hatalmas bővülést jelentett, hiszen harmincról nyolcvanra kellett növelnünk az irodáink számát, ahhoz, hogy nyereségesek legyünk.
Jelenleg mi a legnagyobb kihívás az E & V számára?
Amivel most szembe kell néznünk, az a digitalizáció hatása az üzletünkre. Fel kell mérnünk, milyen messzire gondolkodhatunk a jövőben, hogyan őrizhetjük meg az üzleti modellünket, és tarthatjuk fent a következő húsz évben is.
Az évek alatt kialakított magának egy második otthont Mallorca szigetén, távol Hamburg nyüzsgésétől.
Mallorca már 14 éves korom óta az életem része: a szüleimnek volt ott egy házuk, gyakran töltöttem ott a nyári szüneteket. A kilencvenes években tűvé tettem a szigetet, hogy találjak egy olyan régi házat, amely megfelel az elképzeléseimnek, így bukkantam rá a Son Collra. Akkoriban csak egy gyönyörű rom volt, de azonnal beleszerettem.
Az elmúlt kilenc évben ez a hely ad otthont az Engel&Völkers Lovaspóló Kupának is. Mit jelent önnek ez a sport?
A lovaspóló a teljes kikapcsolódást jelenti számomra, nagyon izgalmas játék, amelyben egyszerre van jelen az adrenalin és a stratégiai szemlélet.
Mallorcán pólózni jelenti az igazi luxust számomra. Nemcsak a játék miatt, hanem azért, mert a kupák során az otthonom megtelik a barátaimmal. Régen agglegénypartikra jártunk együtt, ma pedig már mindenki a családjával érkezik.
Viszonylag későn, 50 éves korában lett apa. Megváltoztatta az apaság?
Mindig is nagyon célorientált ember voltam, az apaság azonban nem szerepelt a terveimben, sőt tartottam tőle, hogy a céljaim útjába állna.
Végül, amikor apa lettem, ráébredtem, hogy teljesen új fejezet nyílt az életemben. A fiam, Oscar születésével végre választ kaptam a kérdésre, hogy miért is vagyok itt, és miért dolgozom napról napra.
Mit tart élete legnagyobb sikerének?
Boldoggá tesz, hogy láthatom működés közben az elméletemet, hogy az elképzeléseim a jól felépített ügyfélszolgálatról helyesek voltak, s hogy mindezt sikerült egy erős, globális márkával párosítanunk.
A magánéletemben pedig élvezem a közeli barátaim társaságát, akikkel mindig szorítunk időt egymásra. És örülök, hogy találtam két olyan helyet is a világon, ahol otthon érzem magam: Hamburgban és Mallorcán. Természetesen a családommal.
Képgaléria az eredeti cikkről >
Forrás: Hamu és Gyémánt 2018/2
Nyitvatartás
H-P: 9:00-18:00
Szo: egyeztetés szerint
